Bejelentés



Dorogi Nehézatlétikai Club
Erösödjünk Esztergomban Lévai Zolinál

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.







Dorogi birkozás története


Az ötvenes jubileumra megjelent könyv szerzője a következőképpen idézte fel a birkózás meghonosodását a bányászközségben:
- A Dorogi Atlétikai Club birkózó szakosztálya 1930. december 18-án alakult. Elnökének Dr. Fliegeschner Lajost, alelnöknek Gogola Józsefet választották meg az alakuló gyűlésen. A szakosztály edzője Kiss Lajos lett, aki előzőleg az esztergomi birkózók trénere volt.
Pontosan egy hónap múlva, 1931. január 18-án már megrendezi a fiatal szakosztály első háziversenyét, ahol négy súlycsoportban a következő versenyzők győztek: légsúlyban HÍR JÓZSEF, könnyűsúlyban NAGY ISTVÁN, középsúlyban PICK JÓZSEF és nehézsúlyban MEGTÉRT FERENC. Még ebben az évben meghívásos klubközi versenyen is részt vesznek, ahol három második és négy harmadik díjat nyer a szakosztály.


SZURKOLÓK KEDVENCEI


A birkózás mind a mai napig a labdarúgás után a legnagyobb népszerűségnak örvend a városban. Persze a birkózók méltán tartoznak a kedvencek közé, hiszen a szakosztály fennállása óta szinte futószalagon szállította a jobbnál jobb eredményeket. De ne menjünk a dolgok elébe.
1931 októberében FÁBIÁN PÁL diadalmaskodik a Testvériség egyesület által rendezett országos ifjúsági versenyen. Ezzel első komolyabb sikerét aratja az alig egy éve működő dorogi birkózó szakosztály. De az úgynevezett erős emberek pénz szűkében vannak. Nincs a versenyzőknek megfelelő cipőjük, és a trikókat is saját zsebre vásárolják.
Ezek a nehéz gazdasági körülmények demoralizálják az együttest. Lazul a fegyelem, sokan ki-kimaradoznak a tréningekről is. Egy edzés igazolatlanul kihagyásáért egy pengőt kell leszurkolnia a hiányzónak.
A második tréning elbliccelése már öt pengőt kóstál, és harmadik „dobás” már nincs. Aki harmadszor is igazolatlanul marad távol, annak kirakják a szűrét a szakosztályból.
A következő évben már új tréner irányítja a dorogi „nehézfiúkat”. GYÖRGYEI FERENC egykori országos bajnok és olimpikon, európai hírű szakember. Dorogon sem vall szégyent.

A Nemzeti Sport így ír az edzőváltásról: FÁBIÁN PÁL Tatabányán kiemelkedő eredményt ér el. Megnyeri a juniorok országos versenyét, majd egy kihívásos mérkőzésen elpáholja VIDÉKIT, az olimpiai kerettagot is. DERZSI JÁNOS szintén első helyet szerez a juniorok között. Az egyesület magvát BIHARI LAJOS, DEJCZŐ BÉLA, GRÉCS KÁROLY, GREGOR JÓZSEF PICK JÓZSEF, RÁBL KÁROLY alkotja. DE ha úgy adódik a „mester”, Györgyei Ferenc is beszáll, s még egy-egy versenyen megcsillantja kivételes klasszisát, megmutatja nem mindennapi tudását.
A dorogiak megismerik és megszeretik a birkózást. Egy –egy versenyen, a munkásotthon alagsorában, hatszáz-hétszáz néző is összezsúfolódik, szorít, szurkol kedvenceinek.


A SIKEREK ÚTJÁN

Mielőtt nagyon elszakadnánk a kronológiai sorrendtől, kanyarodjunk vissza az emlékektől, a történések hiteles felelevenítéséhez.
Az 1933-as esztendő kiemelkedően sikeres a dorogi birkózóknak. Ebben az időben hallatlanul megerősödik a birkózógárda. Dorogra kerül BEKE IMRE, aki többszörös magyar válogatott.
A RÓZSAFÖLDI, PRÓKA BEKE, GYÖRGYEI, DERZSI, KRIPKÓ, VITÁLIS „hetesfogat” imponáló fölénnyel nyeri Nyugat-Magyarország csapatbajnokságát. Olyan nagynevű, nagy tradícióval bíró szakosztályokat utasítanak maguk mögé a dorogi fiúk, mint a pécsi és a győri. A riválisok „lesöprését” a 148:30-as pontarány is híven kifejezte. Még ebben az évben PRÓKA és BEKE magyar bajnokságot nyer a pehelysúlyúak, illetve a könnyűsúlyúak között – szabadfogásban. Beke parádésan szerepel. Valamennyi mérkőzésén kétvállra fekteti ellenfeleit. Ő lett a „tuskirály”.
Egy évvel később is olajozott kerekeken fut tovább a dorogi birkózók szekere. Nyugat-Magyarország egyéni bajnokságán a megszerezhető hét aranyéremből négy Dorogra kerül. Sokat javul 1934-ben Vitális Sándor is, aki Budapest bajnoka lesz kisnehézsúlyban, és Beke oldalán részt vesz a magyar válogatott északi túráján.
A portyát követő időszakban Kripkó Antalnak is jól kijön a lépés. Kerületi bajnok lesz, majd a Cegléd város bajnoka címet is elhódítja. A Budapest-bajnokságon ezüstérmet szerez, az országos bajnokságon pedig bronzzal gyarapítja éremgyűjteményét.


AZ OLIMPIA ÉVE

1936-ban a birkózók legkiemelkedőbb hazai eseménye az olimpiai keret válogatóversenye volt. A viadal házigazdája Dorog lett. Nagy nézősereg előtt a Magyar Birkózó Szövetség vezetőinek jelenlétében izgalmas, színvonalas összecsapásokat láthatott a publikum. Beke Imre most is minden ellenfelét tussal győzi le, a könnyűsúlyúak között. Kripkó ugyan második lett, de „csak” egy durva bírói hiba fosztotta meg az aranyéremtől.
A rendezvény kellemes meglepetését Dejcző Béla szolgáltatta, aki csupán a szövetség külön engedélyével léphetett szőnyegre., s mégis második lett a „nagyok” között súlycsoportjában. Ezek ismeretében nem csoda, hogy a Dorogi AC birkózó szakosztályát a vidéki fellegvárak legerősebbikeként tartották számon ez idő tájt.
- Jellemző az akkori erőviszonyokra, - írja Szánthó a dorogi történetek szakavatott ismerője, hogy 1937-ben a kerületi egyéni bajnokságon minden súlycsoportban a „piros-fekete” birkózók diadalmaskodnak. A csapatbajnoki küzdelmeket pedig úgy nyerik, hogy egyszer sem kell lehajtott fejjel lejönniük a szőnyegről. Egyszerűen nem találnak legyőzőre.
Közben az utánpótlás is meg-megvillantja oroszlánkörmeit. GYÖRGYEI LAJOS, MESZES ISTVÁN, SZIMON TIBOR, BARTAL FERENC – valamennyien ígéretes fiatalok. Közülük Györgyei harmincnyolcban már a felnőtt csapatban debütál.
Rajta kívül a kerületi bajnoki gárdában újoncnak számít TÓTH SZ. MIHÁLY, RÉTI JÓZSEF és maksai. Még ugyanebben az évben Györgyei Magyarország ifjúsági bajnoka lesz – a könnyűsúlyúak között.
1939-ben, a sportklub alapításának huszonötödik „születésnapján”, az Európa-bajnok TÓTH FERENCCEL is döntetlenül mérkőzik a jubileumi versenyen. Ezen a viadalon olimpiai- és Európa-bajnokok szép számmal mutatták be tudásukat.
A háború előtt ez volt az utolsó igazán nagy verseny Dorogon.


AVÉRZIVATART ÁLDOZATAI

1940-től folyamatos hanyatlásnak indul a szakosztály. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy áldozatul esik a háborúban. Többeket besoroznak, vannak, akik végleg szögre akasztják a birkózócipőjüket.
Derzsi János vezetésével 1943-ig úgy-ahogy funkcionál a szakosztály, de az utolsó előtti – akkor még nem lehetett tudni, hogy 1944 az lesz – háborús esztendőben végleg megszűnik a birkózás Dorogon. De a háború nem csak a szakosztály semmisíti meg, hanem szomorú emberáldozatokat is követel. A harctéren, távol hazájától éri utol a halál Beke Imrét, a dorogi birkózósport büszkeségét. Emlékét mindmáig kegyelettel őrzik ismerősei, szurkolói, sporttársai. A hatszoros magyar bajnok, az ismert szimpatikus sportember halálhíre mélységesen megrendítette a birkózás dorogi híveit. Sajnos nem ő volt az egyetlen, aki ebben az értelmetlen gyilkos öldöklésben elpusztult. Kripkót a németek lőtték agyon, Rózsavölgyi pedig internáló táborban vesztette el fiatal életét.


TALPRAÁLLÁS

1947-et írunk, amikor a birkózók is megpróbálják újra kiépíteni bázisukat.
Györgyei és Derzsi a kezdeményezők, akik a régiek tudását és kezdeményezését szeretnék átplántálni a fiatalokba. Össze is toboroznak néhány birkózni vágyó vagány kissrácot. Derzsi edző vezetésével elkezdődik a szívós, kemény, sok kitartást követelő munka. Két évvel később MISKEI ÁRPÁD váltja Derzsit a vezetőedzői poszton.
A következő esztendőben már néhány számottevő egyéni sikert elkönyvelhetnek a dorogiak. A szakosztály legaktívabb tagjai közé tartozik LACZKÓ TIBOR, aki 1954-ben magyar ifi bajnokságot nyer és 1956-tól ’60-ig évenként győz az Országos Bányász Bajnokságon. MOLNÁR KÁLMÁN első aranyérmét 1950-ben szerzi, amikor a Dorog bajnokságot nyer.
De győzni tud a másodosztályú országos bajnokságon is, és két alkalommal állhat a dobogó legmagasabb fokára a bányász bajnokságokon.
KOVÁCS MIKLÓS mindenki közkedvelt”Csoki”-ja, az egyik legnépszerűbb legeredményesebb versenyzője a DBSC-nek. Tizenöt ízben nyer bányász bajnokságot, a magyar bajnokságon is negyedik. KORNOKOVICS KÁROLY, a szakosztály legvígkedélyűbb tagja, nehézsúlyú bányász-bajnok.
NAGY JÓZSEF és CSERÉP SÁNDOR nevéhez is nagy sikerek fűződnek.
HEGEDŰS SÁNDOR is kiváló birkózó volt. Egy tatabányai mumusa volt, mást könnyűszerrel „elporolt”.
A Dorogi Bányász eredményes birkózói sorába tartozott ez idő tájt SZABÓ ISTVÁN, BARTAL SÁNDOR, KOSÁR ENDRE, NYERS SÁNDOR, VAS GYULA és KOVÁCS JÓZSEF.


NAGY ÖREGEK A MÚLTRÓL

A sportklub nem feledkezik meg a régiekről. Amikor nívós versenyt rendeznek, meghívják a múlt bajnokait. Egy ilyen találkozón (1988-ban) beszélgettünk velük.
(Mottó: Öregek között, velük beszélve, mindig okosabb lesz az ember. Tapasztalatuk, bölcsességük, az életről alkotott letisztult véleményük nem lehet csupán az egyszerű megismerés, meghallgatás tárgya. Nem lehet őket kézlegyintéssel elintézni, valami újat mindig tudnak nyújtani a fiataloknak.)
A hajdani kiváló birkózók ma is nagy tiszteletnek örvendenek a városban. Olyan emberek ők, akikkel öröm volt beszélgetni a régi időkről, a máról, az élet árnyas és derűs oldalairól.
A 73 éves Dejcző Béla bácsi mesélt először a múltról és önmagáról.
- Csodálatos időszak volt akkoriban, a harmincas években Dorogon. Mi voltunk a birkózás úttörői a faluban, és rövidesen szép sikereket értünk el.
A vidék legjobbjai lettünk, három éven keresztül senki nem vette el tőlünk ezt a címet. A többszörös bajnok Bp. Kinizsi Húsost is megvertük. Mi voltunk tehát az országban is a legjobbak. Abból a csapatból sajnos már csak én élek. Micsoda srácok voltak a társaim! Kripkó, Tóth M., Vitális és a tuskirály Beke igazán értették a szakmát. Én légsúlyban versenyeztem. Edzőm, idős Györgyei Ferenc mindig pontot várt tőlem. Igyekeztem győzni, ritkán szenvedtem vereséget.
Az egy évtizeddel fiatalabb, 63 éves Kornokovics Kálmán hatalmas termetével és dörgő hangjával is kitűnt a társaságból. Kondíciója most is tökéletes, húsz évet nyugodtan letagadhatna. Ő volt a dorogi birkózók nagy humoristája. Mindig kitalált valamit, amivel feldobta társait.
- Ha a szükség úgy hozta, három súlycsoportban is indultam – mondta Kálmán bácsi. – Nagy ellenfeleim voltak akkoriban, különösen BALOGH „BRONZÓVAL” vívtunk kemény csatákat.
Huszonöt évig birkóztam, mást nem is akarok mondani magamról. (Pedig Kornokovics sok nagy verseny győztese és kiváló birkózó volt.)Inkább a maiakról szeretnék beszélni. Van Dorogon egy remek utánpótlás-gárda. MICSKEI, GÁL, LÉVAI, KISMÓNI, KÖVECS és a többiek igen tehetségesek, csak éljenek a lehetőséggel. Csak a birkózásnak éljenek, ne a diszkónak, meg a presszónak. No és ez a szép dorogi sportcsarnok?! Most több támogatást kapnak a fiatalok, mint a mi időnkben, de nem irigylem tőlük.
Az idősek között is van középkorosztály. A régi dorogi birkózóknál ez az 56 évet jelenti. NAGY JÓZSEF, SZABÓ ISTVÁN és MOLNÁR KÁLMÁN a három egyidős, volt versenyző így vallott magáról.
Nagy József: - Nehezen kezdődött. Szinte semmink nem volt, mindent a szorgalmunkkal helyettesítettünk, dolgoztunk óriási akarattal,azzal a tudattal, hogy tudjuk mit teszünk. A birkózás imádata volt ez. Legszebb emlékem, amikor öt megye csapatbajnokságán tőlem függött az első hely sorsa. 87 kg-ban birkóztam, és félkaros szaltóval legyőztem ellenfelemet.
Mekkora dáridót csaptunk a győzelem után… Ma, amikor időm van, megnézem a fiatalokat, és örömmel tölt el a tehetségük, szorgalmuk. Csak így tovább!
Szabó István: - Én is az 1945 utáni megújított csapatban kezdtem birkózni, mondanom sem kell, milyen mostoha körülmények között. Mégis Dorog volt a vidék fellegvára, a vidék legjobbjai voltunk. Akkor még a futballistákénál is jobban csengett a nevünk. Két nagy ellenfelemmel, a tatabányai KOLLÁRDIVAL és PRECSNEVVEL nem akármilyen mérkőzéseket vívtam. Remekül birkóztak. Hogy milyenek voltunk abban az időben? Jóban, rosszban együtt volt a csapat. Akkoriban még tizenötperces menetek (!) voltak, és egy-egy súlycsoportban harminc-negyven birkózó is elindult. Kellet a kondíció, sokat is dolgoztunk érte.
Molnár Kálmán: - Negyvennyolcban kerültem a szakosztályhoz, hatvankettőig aktívan versenyeztem. A kötött – és szabadfogásban is elsőosztályú birkózó voltam. Amikor abbahagytam a sportolást, itt Dorogon edzősködtem (junior válogatott Kismóni edzője), de betegségem miatt már nem foglalkozhattam a birkózókkal. Szerencsére BACSA FERENC (a mostani edző) remek érzékkel bánik a fiatalokkal, szépen fejlődnek versenyzői. Nekem ez jelenti ma az örömöt.
És végül a magánemberként már „obsit-tulajdonos” KISS KÁLMÁN maradt a hatokból. Kiss Kálmán 1958-tól 1980-ig, tehát negyvenéves koráig birkózott, és hat éve még a vidék bajnokságon is képes volt az ezüstérem megszerzésére. Csak a magyar válogatott LAJOS ZSIGMOND volt jobb nála.
1970-től Kiss Kálmán a szakosztály vezetője Dorogon, rengeteget tesz a helyi birkózóélet fellendítéséért. Elmondta, hogy a Bányász elnöksége kiemelten foglalkozik a sportággal, és ha iloyen ütemű marad a fejlődés, a régi nagyok nyomdokaiba léphetnek.
Azoknak a nagyoknak az örökébe, akik közül most hat birkózó ül itt az asztalnál. Órákig beszélgettünk még, és esküszöm, valamennyien megfiatalodtak ezekben a pillanatokban.


ARANYI ARANYKORA

Miskei utóda ARANYI LAJOS lett. Működésének idejére esik, a dorogi birkózóknak a felszabadulás után elért egyik legszebb sikere. Az országos szpartakiádon három dorogi birkózó is első helyezést ért el. SZABÓ ISTVÁN pehely -, MOLNÁR KÁLMÁN könnyűsúlyban, LACZKÓ TIBOR pedig kisváltósúlyban lett hazája bajnoka.
1954-ben egy nagyon agilis, a birkózásért élni-halni tudó sportvezető kerül a szakosztály élére. CSONKA SÁNDOR, aki súlyos sérülése miatt volt kénytelen abbahagyni a versenyzést, sokat lendít a munkán. Edzőcserék után 1961-ben Molnár Kálmánt nevezi ki a klub a birkózók mesterének. Vele egyidőben GRIMM ISTVÁN lesz a szakosztály új irányítója.
Közben a versenyzőgárda szinte teljesen kicserélődik. DOBAI PÉTER, DEÁK FERENC, VÍGH FERENC, FODOR ANTAL, KULINA JÓZSEF, HARASZTI ATTILA tartoznak ekkor a felnőtt élgárdához. Az ifjúságiak – PAP LAJOS, KÁTAI JÓZSEF, KARA ISTVÁN és KALÁNYI JÓZSEF az „öregek” babérjaira törnek. A ’60-as évek elején a serdülő korú BACSA FERENC, MÉSZÁROS LÁSZLÓ és WITTMANN FERENC még csak ígéretnek számítanak.
Az időszak egyik legeredményesebb versenyzője Fodor Antal, aki 1962-ben országos vidéki-bajnokságon bronzérmes, majd a szabadfogású OB-n negyedik helyet szerez.
A csapat is derekasan produkál. 1960-tól 1962-ig a Dorogi Bányász SC birkózói nyerik sorozatban az Országos Bányász Bajnokságokat. Ezután aranyérmet szereznek a megyei csapatbajnokságon is.


ALMA A FÁJÁTÓL

1961-ben alakult a táti birkózó szakosztály. Egy jónevű megyei versenyt rendeztek a faluban és sok fiatal nézte árgus szemekkel az erős emberek „gyűrődését”. BACSA FERENC ekkor elhatározta, ezt a sportágat választja.
- Láttam egy-két igazi nagy dobást, gondoltam én is meg tudom csinálni – kezdte a beszélgetést Bacsa Ferenc. – Gyermekkoromban nem tartoztam a mintagyerekek közé, így a „verekedés” közel állt alaptermészetemhez. Csuka Sándor volt az első edzőm, neki köszönhetek mindent. Amikor Táton megszűnt a birkózó szakosztály, felkereste szüleimet és rábeszélte őket, hogy a Dorogi Bányászban sportolhassak a továbbiakban. Kitűnő edzőm sokat jelentett számomra az akkor nagy dorogi birkózók személyes varázsával együtt. DEÁK, KISS, KULINA, VÍGH és FODOR remek birkózók voltak.
Bacsa Ferenc megszállotja kedvenc sportágának. Már serdülő korában rendre nyerte a versenyeket, az országos találkozókon is többnyire érmeket szerzet. Az ifjúsági válogatottba is bekerült, a junioroknál OB ezüstérmes lett. Jött a katonaság és a két év kihagyás a legrosszabbkor következett. Nem szakadt el azonban a birkózástól.
Második osztályú CSB-ken és kisebb versenyeken továbbra is indult. Ha már nem birkózik, akkor nevel. Ars poeticájából a Dorogi Bányász profitált. A TF szakedzői képesítését is megszerezte. Sorra neveli a nagy tehetségeket, országosan egyedülálló utánpótlás-kiválasztási metodikával dolgozik.
Az edző akkor érezheti magát valóban edzőnek, ha munkáját főállásban csinálja. 1982-től ez is megadatott Bacsa Ferencnek. Nem kis szerepe van abban, hogy KISMÓNI, KÖVECS, MICSKEI és társai a nemzetközi porondon is remekül szerepelnek.
- Miért választottam az edzői pályát? Ezerkilencszázhetvenben született Péter fiam. Megláttam a testalkatát és akkor már döntöttem, hogy birkózót nevelek belőle. Ötéves volt, amikor elvittem magammal edzésre. Láttam, hogy viheti valamire, elsősorban ezért lettem tréner.
Péter már alaposan apja „fejére nőtt”. Bacsa Ferenc nem törpe ember, mégis sámlira kell állnia, ha fiával partiban akar lenni. A szálfatermetű fiatalember így emlékezett a kezdetre:
- Apámnak nagy szerepe volt abban, hogy birkózó lettem. Gyerekkoromban sokat mesélt e férfias sportról. Tőle tanultam az alapokat, később Argyelán József segítette a felkészülésemet. Bacsa Péter neve rendre az élmezőnyben szerepelt az országos serdülő versenyeken. Közben két év alatt 25 kilót „felszedett”, de növekedésével összhangban. Az idén nagy terveket szőtt Péter A válogatóversenyeken két első, egy harmadik, valamint az országos diákolimpia aranyérme a termés. Eredményei alapján bekerült az ifjúsági válogatott-keretbe.
- Apaként nehéz a fiamról szakmai véleményt mondanom – vette át a szót Bacsa Ferenc.
- Objektívan nézve jó alkati adottságai vannak. A kilencven kilós súlycsoportban akár felnőtt válogatott is lehet. Ehhez viszont koncentráltabban, célirányosabban kell készülnie. Csak a sportnak és a tanulásnak élhet még egy-két évig. Most az esztergomi Dobó Gimnázium negyedikes diákja.
Szeretném, illetve szeretnénk, ha továbbtanulna a TF-en.
- Igaza van apámnak – folytatta Bacsa Péter. Nála követelmény a céltudatosság, és rendkívül szigorú. Az edzésen és otthon is. Fanatikus, de én is az vagyok. A sikerért, a válogatottságért minden másról lemondok.
A szokásos tervek hiányoznak még a teljes képből. Bacsa Ferenc szeretne továbbra is sok tehetséget kinevelni Dorog környékén. Vágya, hogy tanítványai közül valakinek felnőtt világversenyen játsszák el a magyar Himnuszt. Az sem zavarná, ha az egyik éppen a fia lenne. Péter tervei nem kicsapongóak. Távlati célkitűzése a felnőtt válogatottság. Ismerve akaraterejét, nem elérhetetlenek ezek a tervek. Később az „obsit kiosztása” után, mint apja, ő is edző szeretne lenni. Testnevelő tanárnak készül, nevelés az elsődleges feladata. A kettőt kitűnően lehet párosítani.


KI LEGYŐZTE AZ OLIMPIAI BAJNOKOT

A hetvenes éveket Argyelán és Fekete neve fémjelezte. A nyolcvanas évekre viszont egy csak egy legény maradt talpon. Mintegy utolsó mohikánnak. Az utolsó aktív felnőtt versenyző.
FEKETE ZOLTÁN a 37 éves sportoló neve nem ismeretlen a honi birkózás világában. Sokáig magyar válogatott kerettag volt. Érdekes ember. Izmos alkat, keménynek tűnő arcvonások, mégis, amikor megszólal, csupa jóindulat és az első pillanatban már megnyerő modorú. Óriási reménységnek tartották, olyannak, aki még olimpiai bajnoki címre is képes.
Nem vallhatja magát szerencsés embernek.
Dorogon 16 éves korában, kicsit későn kezdte el a birkózást. Ezerkilencszázhetvenkettőben a GANZ-MÁVAG-hoz igazolt, amelynek színeiben rövid idő után junior magyar bajnok lett. Valószínűleg „vak” eredménynek tartották aranyérmét a szakvezetők, mert az akkori junior Európa-bajnokságra elfelejtették kivinni.
Úgy érzi, hogy egy jó EB-eredmény további lökést adott volna a fejlődéshez. Úgy mondták és írták akkoriban a magyar sajtóban, hogy rapszodikus birkózó. Legyőzte a világbajnokot, a szabadfogású olimpiai bajnokot, és erre büszke. Nem véletlenül nevezték Fekete-lónak. Kiszámíthatatlan volt, innen ered a ragadványnév.
1966-ban úgy érezte, minden jóra fordul. Kirobbanó erőben volt, a formája is kiegyensúlyozott lett. Lehetőség nyílott arra, hogy részt vegyen az Európa-bajnokságon. Talán a túlzott elszántság vagy akarat miatt az edzőtáborban megsérült és ezzel vége is lett mindennek.
Ez a sérülés a legrosszabbkor jött. Négy és fél hónapig az ágyat nyomta, majd másfél évet betegeskedett. Gondolatban már lemondott a birkózásról, amikor megkereste Kiss Kálmán, a Dorog Szakosztály-igazgatója. Azóta itt van, ahol annak idején kezdett. És még mindig nem adja fel. Jelenleg is versenyez: I. osztályú minősítésű birkózó. Az 1988-as bajnokságon 4. lett (!) a 100 kg-osok mezőnyében. Nem egy kifutott eredményről van szó, mivel az összesített országos ranglistán is a negyedik helyen végzett. Az aktív versenyzésről nem tud, nem akar lemondani, emellett az utánpótlás-nevelésben segédkezik. A fiatalok szeretik és felnéznek a szerény birkózóra.


FIATALOK DICSŐSÉGE

Egyenlőre csak az utánpótlással büszkélkedhetnek a dorogiak.. Azzal viszont nagyon. A közelmúltban megyei politikai napilapunk is több ízben beszámolt a birkózópalánták sikereiről. Erre példa ’Az országos élmezőnyben” című interjú is.
Dorogon a labdarúgás után a birkózás a legnépszerűbb sportág. Bizonyítja életképességét,, hogy a Bányásznál, amikor több szakosztály megszűnt, a birkózók felszámolása szóba sem került. Kiváló nevelőmunkát végeznek az egyesületnél, tavaly például már 73 olimpiai pontot gyűjtöttek, amely az országos rangsorban a 8. helyet (!) jelenti. Ez az eredmény példátlan a szakosztály életében.
KISMÓNI JÁNOS két fronton is nagyszerűen helytáll, megnyerte az ifjúsági magyar bajnokságot (utoljára 1955-ben volt ilyen dorogi siker), a junior korosztályban pedig ezüstérmes lett.
A serdülő korú KÖVECS KÁROLY kitűnő eredményeket csillogtató, tehetséges birkózó. Kötött –és szabadfogásban magyar bajnok lett. Ugyanebben a korosztályban RAJOS ISTVÁN második, FARNADI PÉTER 3. ÉS 4., PUKSA FERENC 2., valamint MICSKEI LÁSZLÓ 4. helyezése is figyelemre méltó.
Az ifjúságiaknál CSIKÓS PÉTER Kismónihoz hasonlóan duplán helytállt. Kötöttfogásban harmadik, szabadfogásban második lett a magyar bajnokságon. Rajos Csaba ötödik helyen végzett, szintén az ifi korosztályban, de ő mint ifjúsági válogatott (Bulgáriában) is szerzett 3 nemzetközi pontot.
Mit terveznek a jövőben? Kiss Kálmán szerint a hetvenhárom olimpiai pont kötelez. Továbbra is keményen és céltudatosan dolgoznak. Sok tehetség van Dorogon, ezt az eredmények is bizonyítják. Kátai József, Bacsa Ferenc, Argyelán József és Fekete Zoltán – nagy hozzáértéssel csiszolgatják a „nyersanyagot”.


DINAMIKUS FEJLŐDÉS

Micskei László a Dorog 16 éves birkózója volt az izmíri serdülő Európa-bajnokság sztárja. Mindkét fogásnemben elindult és nem akármilyen bravúrt hajtott végra: egy arany és egy bronzérem az izmíri termés (ugyanott Kövecs egy ezüst és egy bronzérmet szerzett). A nagy reménység szerényen fogadta a gratulációkat. Dicsérte edzőit, Bacsa Ferencet és Argyelán Józsefet, majd büszkén mondta, hogy a Hell József Károly Szakközépiskola tanulója.
Terveiben feltétlenül benne volt, hogy dobogós helyen végez. Nem ismerte a leendő ellenfeleket, de azt tudta, aki kikerül Izmírbe, már nem lehet rossz birkózó.
Összesen hat meccse volt. Szabadfogásban egy olasz fiúval kezdett és tussal legyőzte. Jött a szovjet birkózó, ő megverte, bár minimális pontaránnyal – hat-ötre. A harmadik meccsen öt-háromra legyőzött egy jugoszláv fiút, s ez a bronzéremre volt elegendő. Örült a harmadik helynek, de már a kötöttfogás küzdelmeire gondolt. Ez ugyanis az erőssége. Itt is három meccse volt. A jugoszlávot tussal, a görögöt szintén tussal verte. A döntőben kicsit aggódott, mivel a hazaiak egyik kedvencével birkózott. Kilenc-háromra győzött ellene, pedig a hazai közönség nagyon szurkolt neki.
– Csodálatos. Nekem játszották a Himnuszt, ezt soha nem lehet elfelejteni – mondta a verseny után.
Az idei az első a serdülő korosztályos éve. Még sokáig itt szerepel, szeretne a jövő évi VB-re kijutni, és ott a dobogón végezni. Távlati tervei közé tartozik a felnőtt válogatottság. Ha nem jön közbe előre nem látható esemény, két-három éven belül a felnőtt válogatottba is bekerülhet. Dorogon szeretik és megbecsülik a birkózást és a birkózókat. A Dorog – Oroszlány NB II-es labdarúgó mérkőzés szünetében kedves kis ünnepség keretében köszöntötték a sikeresen szereplő Micskei és Kövecset. A Bányász elnökségén kívül a Dorogi Szénbányák vezetése sem feledkezett meg a két fiatal sportolóról. Matyók László vezérigazgató-helyettes 10000 Ft jutalmat adott át Micskei Lászlónak, Kövecsnek pedig 8000 forintot. Ezzel is bizonyította a dorogi vezetés, hogy következetesen alkalmazza a teljesítménnyel arányos honorálás elvét.
A birkózó szakosztály az elmúlt ciklusban jelentősen fejlődött. Elsősorban az utánpótlás-nevelés területén léptek előre.
1987-ben a birkózó szakosztályok országos rangsorban az előkelő nyolcadik helyet szerezték meg. A magyar nemzeti bajnokságokban szerzett 1-4. helyezést 7-1 olimpiai ponttal jutalmazták. A szakosztály felépítése a piramis-elven alapszik: előkészítő csoport, úttörő, serdülő, ifjúsági, junior és felnőtt korosztály.
Az előkészítő csoport évente körülbelül 100 fiatalt foglalkoztat. Az úttörő csoportban harmincan birkóznak, heti négy alkalommal. Serdülő csapatunk megnyerte az 1987-es országos bajnokság pontversenyét.
Az ifjúsági korosztályban FARNADI PÉTER válogatott szinten képviselte a szakosztályt. Romániában nemzetközi versenyen 3., Lengyelországban szintén ilyen jellegű viadalon 5. helyezést ért el. Időközben a Vasashoz igazolt GÁL PÉTER, aki új klubjában sikert-sikerre halmoz. KÖVECS KÁROLY is Lengyelországban lett első egy nemzetközi versenyen. RAJOS CSABA Bulgáriában 4. lett, ezzel nemzetközi pontot szerzett. KISMÓNI JÁNOS Lengyelországban az Ifjúsági Európa-bajnokságon a 7., Bulgáriában egy ifjúsági nemzetközi versenyen 1. helyezést ért el (itt tuskirály volt). Lengyelországban 3., Romániában 2., Egerben 2. lett. Budapesten szintén nemzetközi versenyen 3. helyezést ért el. Junior korosztályban a magyar bajnokságon is helyt állt Kismóni. Szabadfogásban 3., kötöttfogásban 5. lett, pedig ott egy súlycsoporttal feljebb indult.
Az Ifjúsági EB (1989) is hozta a kiváló dorogi vonatkozású eredményeket. Kövecs Európa-bajnok lett.
A szakosztály a következő ötéves ciklusra az utánpótlás, valamint a nemzetközi eredményesség továbbfejlesztését tűzte ki célul. Terveiket az 1989-es év eddig eltelt időszakában nemzetközi szinten is túlteljesítették.
A versenyzők kiválóan képviselték mind a magyar, mind pedig a dorogi színeket. A szakosztály vezetése és az edzők jó összhangban dolgoznak. KISS KÁLMÁN szakosztályvezető, FEKETE ZOLTÁN technikai vezető, KÁTAI JÓZSEF, BACSA FERENC és ARGYELÁN JÓZSEF edzők sokat áldoznak a minél eredményesebb munkáért.
Még be sem fejeztük ifjú birkózóink dicséretét, újabb szép eredménnyel bővül a lista. PUKSA az IBV-n 2., MICSKEI 3., KÖVECS pedig 4. lett. Csak dorogiak szereztek pontot a magyar válogatottban, mivel Gál (Vasas, dwe dorogi srác) az egyetlen, aki helyezést ért el más klubból. Ő 3. lett.


1964-TŐL A SZAKOSZTÁLY EREDMÉNYEI

1964-ben új, lelkes intéző került a szakosztályhoz, Lőrincz László személyében, leszerelt Kiss Kálmán is, ettől kezdve rohamosan ért el eredményeket a szakosztály, egy teljesen új versenyző gárdával. 1966-ban SZABÓ ISTVÁN magyar bajnok, HIDEG TIBOR magyar bajnoki III. helyezett.
A következő évben az ifi csapat az ország nagy egyesülete előtt megnyerte a KISZ Kupát, és ebben az évben MAJZIK LÁSZLÓ magyar bajnok, BAJKÓ JÓZSEF szintén magyar bajnok.

Az 1968-as évben BACSA FERENC csak a válogatott Tomától szenvedett vereséget. Junior bajnokságon II. helyezett. Majzik László ifi bajnokságon II. helyezést ért el.
Az 1970-es évben új edző – volt versenyző – Kátai József került a szakosztályhoz, így az utánpótlás nevelés és a felnőtt versenyzők edzése is újra megoldódott.
A ’70-es évek elején megkezdődött egy nagy csapat kialakítása, mely csapat a ’70-es évek végén a II. osztályú bajnokságban háromszor ért el dobogós helyezést, megnyerte többször a Lehel Kupát, a Miskei Emlékversenyt Közben a fiatalok is egyre több rangos versenyen értek el eredményeket: BALÁZS OTTÓ serdülő bajnok, SÁRKÖZI JÓZSEF serdülő bajnokságon III. helyezett, HOSSZÚ ANTAL pedig az Úttörő Olimpia II. helyezettje lett.
Az 1976-os év is jól kezdődött. A Népsport az alábbi címlappal jelent meg: „A dorogi Argyelán legyőzte az új, fiatal titánt” – 6. helyezettje lett a bajnokságnak.
Ezekben az években KAPÁS, KISS KÁLMÁN, ARGYELÁN tizenöt alkalommal nyerte meg az Észak-nyugat Területi bajnokságot. Közben ismét egy tehetséges fiatal HASENFRATZ ATTILA bontogatja szárnyait, serdülő bajnokságon helyezést ér el.
Az 1978. évi Vidék Bajnokságon Kiss Kálmán és Argyelán ezüstérmet szerez. Az 1947. évi Vidéki Bajnokságon Fekete Zoltán bajnok.
A moszkvai olimpiai keretben két dorogi versenyző készül, FEKETE és SÓS FERENC. Közben Hasenfratz Attila megnyeri a junior bajnokságot.











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!